Útmutató a sikeres tartalom létrehozásához

Ma már – szinte – közhely, hogy a tartalommarketing hatékony megoldást nyújt számos marketingproblémánkra. Ugyanakkor arról kevésbé esik szó, hogy a működtetéséhez létre is kell hozni a szükséges tartalmakat, illetve azokat hogyan, milyen lépések mentén kellene létrehozni. Ez a cikk eme utóbbiról szól.

 

Volt idő, amikor irigyeltem azokat a kollégáimat, akik csak leültek a notebookjuk elé, aztán már ontották is magukból a kreatív, vonzó tartalmakat. Akár cikkekről, akár vizuális megoldásokról volt szó. Akkoriban azt hittem, ez teljesen ösztönös náluk. Egyszerűen így születtek. Olyan könnyedén, látszólag minden különösebb erőfeszítés nélkül alkottak, hogy fel se tűnt mennyi munka van az alkotás mögött.

Aztán elkezdtem magam is az „alkotómunkát”, és – be kell valljam – vért izzadtam. Akkor a magam kárán – meg egy „ösztönös” kollégám útmutatásainak hála – tanultam meg, hogy van 12 lépés, amin végig menve eljutunk a hőn vágyott tartalomhoz.

Hogy Önnek, kedves Olvasó, ne kelljen vért izzadnia, bemutatom ezeket a lépéseket.

1. lépés: Határozza meg a tartalom célját!

Aki alkotni kíván, annak legelőször fel kell tennie magának a kérdést, hogy konkrétan mit akar elérni az adott tartalommal. Ahhoz ugyanis, hogy értelmes tartalmat alkossunk, tisztában kell azzal lenni, az adott dolgaink, tevékenységeink, megoldásaink miként illeszkednek az üzleti céljainkhoz. Továbbá egy adott cél azonnal determinálja az eléréséhez szükséges konkrét megvalósítást. Például, ha a (szakértői) imázsunkat akarjuk növelni, akkor egy kitartó, hosszú távú munkára készülhetünk, ahol a tartalmaink elsősorban nem a termékeinkről/szolgáltatásainkról (és azok előnyeiről) szólnak majd, hanem a szakterületünkkel kapcsolatos fontos, érdekes, értékes stb. ismeretek átadásáról.

2. lépés: Határozza meg, hogy kinek szól a tartalom!

Azzal ma már minden – kisebb, nagyobb – gazdálkodó szervezet tulajdonosa, vezetője tisztában van, hogy sikeres és hatékony üzleti tevékenységet csak jól definiált célcsoport(ok) esetében lehet megvalósítani. Ezt nem is kell különösebben magyarázni. Ugyanakkor arról szót kell ejteni, hogy amikor tartalmat hozunk létre, annak egy konkrét személyhez kell szólnia. Ugyanis, ha Ön egy egész csoporthoz szólna, az túl általános és személytelen lenne. Ebben az esetben eme csoportnak a valós, konkrét tagjai kevéssé éreznék azt, hogy ténylegesen hozzájuk szól, az ő problémáikat akarja orvosolni.

Ennek okán 2. személyhez szóljon. Az, hogy ez a 2. személy „Ön” lesz-e, avagy éppenséggel „Te”, attól függ, az Ön szakterületén az egymás számára még nem – vagy csak kevésbé – ismerős potenciális partnerek között a magázódás vagy a tegeződés dívik.

3. lépés: Határozza meg a tartalom üzenetét!

Határozza meg a tartalom üzenetét, azaz azt, hogy a célcsoportja mely konkrét problémáját kívánja orvosolni az adott tartalommal! Egy adott tartalom akkor jó, ha pontosan lehet tudni, hogy a célcsoport melyik valós problémájára jelent megoldást. Mert ebben az esetben a célcsoport tagjai is tudni fogják, hogy ez a tartalom ténylegesen nekik szól. És értékes lesz számukra.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy olyan problémát érdemes a tartalomnak orvosolni, ami a célcsoport számára fontos, és ami a célcsoport tagjait foglalkoztatja is.

Persze olyan problémával is lehet foglalkozni, ami fontos lenne a célcsoport tagjai számára, csak bennük az még nem tudatosult (pl. egykor ilyen volt a GDPR), csak az ilyen probléma – és annak tudatosítása – sokkal több munkát jelent.

4. lépés: A tartalom mondanivalóját támogassa példákkal!

Ha már megvan az orvosolni kívánt probléma, akkor célszerű arról nem csupán általánosságban „szólni”, hanem plasztikusabbá tenni konkrét példákkal. Az ilyen példák eredményeként a mondanivaló könnyebben érthető és megfogható lesz. Arról nem is beszélve, hogy a célcsoport tagjai így azt is látni fogják, hogy kik, hogyan és milyen eredménnyel alkalmazták az adott megoldást. Az eredmény maga meggyőző érv lehet, továbbá az adott eredményt elérők pedig referenciaként is értelmezhetők.

5. lépés: Határozza meg, hogy konkrétan milyen csatornán keresztül kívánja eljuttatni a tartalmat a célcsoporthoz!

Az teljesen egyértelmű, hogy azt a csatornát kell választani, amelyen keresztül a célcsoport el is érhető. Csakhogy a célcsoport tagjai számos csatornán érhetők el. Ön például szokott mobil applikációkat használni, blogokat olvasni, videoblogokat nézni, e-maileket olvasni, honlapokat, közösségi média site-okat – azokon esetleg mikroblogokat is – látogatni, avagy esetleg online rendezvényeken, eseményeken „részt venni”? És akkor még nem is beszéltünk az adott csatornán kifejtett aktivitásairól. Hogy alkalom adtán válaszol, vagy kommentel, vagy meg is oszt tartalmakat.

Szóval amikor csatornákat választ, gondolja végig, hogy az adott csatornákon konkrétan milyen aktivitásra lehet ösztönözni a célcsoport tagjait. Például egy landing page segítségével támogathatja az értékesítését. Vagy az üzleti blogján történő „beszélgetés” beindításával szoros kapcsolatot alakíthat ki a célcsoportjának tagjaival.

Továbbá egy adott csatorna jellemzői meghatározzák, hogy milyen tartalomtípusok továbbíthatók rajta keresztül.

6. lépés: Határozza meg a tartalomtípust!

A tartalom típusát determinálja maga a neki szánt cél. Például, ha leadet akar generálni, akkor jó szolgálatot tehet Önnek az animáció, a best practice, a blogposzt, a hírlevél, a „hogyan” videó, az infografika, de akár a játék és a kvíz is. (Meg még egy rakat tartalomtípus.) Itt érdemes megjegyezni, hogy a legjobban terjedő tartalomtípusok videoalapúak.

Természetesen, ha inkább a célcsoport edukálása a cél, akkor bizton számíthat a hangoskönyvre, az ebookra, e-learningre, elemzésre, kutatási jelentésre, megoldási tippekre, terméktesztekre (és még nagyon sok minden másra).

Továbbá kifejezetten meggyőzőek lehetnek például a beszámolók, esettanulmányok, összehasonlítások, vélemények ügyfélinterjúk.

Amennyiben az értékesítést kívánja támogatni, akkor például a landing page kifejezetten jól jön.

Ha esetleg a vásárlók, megbízók megtartása a cél, a hűségprogramokra bizton lehet számítani.

7. lépés: Készítsen vázlatot a konkrét tartalomhoz!

Gyakorta jól jön, ha csak úgy szabadjára engedi a képzeletét, kreativitását. Ilyenkor azonban könnyű elkalandozni, szem elől veszíteni a tényleges célt. Ilyen esetben a vázlat segít visszatalálni a helyes útra, hogy a tartalom célja és üzenete ne sikkadjon el, hanem harmonizáljon a tartalom megjelenésével.

8. lépés: Tesztelje a tartalmat!

Ez egy igen izgalmas feladat, mert egy tartalom előállításakor nagyon nehéz kilépni az alkotói szerepből és a célcsoport „szemén keresztül nézni” a tartalmat. Nagyon sokan nem is képesek rá. Pedig meg kell tenni, hiszen egy tartalom akkor jó, ha megragadja és meg is tartja a célcsoport tagjainak a figyelmét.

Amennyiben úgy gondolja, hogy Ön sem képes kívülről „szemlélni” a művét, akkor kérjen meg valakit, akiben megbízik, hogy mondjon véleményt a műről.

És arról sem szabad megfeledkezni, ha a külső szemlélés arra az eredményre vezet, hogy a tartalom nem elég jó, akkor bátran át kell azt alakítani. Szívfájdalom nélkül. Tudom, nehéz, hiszen az erőfeszítések okán felértékelődik számunkra az adott tartalom, de higgye el, akkor is meg kell tennie, mert különben csak pocsékolta az erőforrásait.

9. lépés: Adjon egy vonzó címet a tartalomnak!

A létrehozott tartalom egyik – ha nem a – legfontosabb része maga a tartalom címe. Ennek az az oka, hogy ebben a felgyorsult, iszonyatosan ingergazdag világban néha csak a cím az, amit a célcsoport tagjai megnéznek. És ha az nem elég vonzó számukra ahhoz, hogy rákattintsanak, akkor már tényleg csak huszadrangú kérdés, hogy mennyire zseniális volt a létrehozott tartalom.

10. lépés: Ellenőrizze nyelvhelyességet! (Javítsa a helyesírási, nyelvtani hibákat!)

Azt már nem nagyon kell senkinek magyarázni, miért fontos, hogy ne legyenek helyesírási hibák egy tartalomban. Persze ennek ellenére még gyakorta találkozom én is olyanokkal, amelyek hemzsegnek az ilyen hibáktól, pedig a szövegszerkesztő programok maguktól is figyelmeztetnek eme hibákra.

Ugyanakkor a nyelvhelyesség messze több, mint a helyesírási hibák hiánya, mivel magába foglalja az érthetően megfogalmazottságot is. Annak érdekében, hogy biztos legyen benne, mások is ugyanúgy értelmezik a mondanivalóját, mint Ön, kérjen meg valaki, akiben megbízik, hogy „tekintse meg” a művét. Több „szem” többet és mást „lát”.

11. lépés: Támogassa a mondanivaló követhetőségét!

Például, ha szövegalapú tartalmat hoz létre, célszerű az olvashatóságot azzal támogatni, hogy az eltérő gondolatokat külön bekezdésbe teszi, valamint a felsoroláskor a listaelemeket külön pontokba szedi (vagy számozva, vagy listajellel). Továbbá a fontos gondolatokat, szövegelemeket ki is emelheti színekkel vagy vastagítással (félkövér betűkkel).

Továbbá meg kell említeni, hogy a szöveges tartalmakat is érdemes képekkel, infografikákkal ellátni.

Természetesen a video és az audio tartalmak esetében is lehet alkalmazni a pontokba szedést, csak ott a tartalomtípus szabta korlátokon belül kell az adott pontokat – illetve azok sorszámát – megkülönböztetni.

12. lépés: Támogassa a célcsoport tagjainak válaszlépését!

Végül, de nem utolsó sorban győződjön meg arról, hogy a célcsoport tagjai elég információt kapnak a tartalomból ahhoz, hogy megtegyék azokat a dolgokat, amiket Ön elvár tőlük. Például könnyedén eljuthatnak a landing page-re. Vagy tudni fogják, hogy hol és mikor kommentelhetnek. Vagy hol és hogyan oszthatják meg a tartalmat.

Kedves Olvasó, dióhéjban ez lenne az a 12 pont, ami elvezet a sikeres tartalom létrehozásához. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez az útmutató csak egy mankó, és Ön helyett nem hozza létre a tartalmat.

Ha Önben – az említett megoldásokkal kapcsolatosan – maradtak volna még kérdések, illetve újabbak merültek volna fel, kollégáimmal örömmel állunk a rendelkezésére.
Addig is kellemes alkotást kívánok!

Nyomtatás   E-mail